HORVÁTH MÁRTA bábszínész, báb-díszlettervező, illusztrátor, a művész aki nem “útkereső”, mert útjának látható szakasza már mögötte van, a jövőről pedig hiszi, hogy meg van írva, ő csak a lehetőségek kapuját nyitogatja maga előtt. A lehetőségekkel teli „teremben” vagy bent marad és annak minden lehetőségét kiéli, kihasználja, vagy csak egyszerűen kisétál belőle.
Délutáni kávé melletti kis csevejünknek csak az idő múlása vetett véget, mivel meséit elbírtam volna hallgatni napokig. Az általa elmesélt csodás világból próbálok meg nektek átadni e riporton keresztül amennyit csak tudok.
Márta élete tele volt és van kalandokkal. Művészi szárnypróbálgatásait 1985-ben a Kecskeméti Pannonia Filmstúdióban kezdte, gyártási művészeti előkészítő, valamint háttértervező- és kivitelezőként. Az itt készült munkáit a Magyar televízióban csodálhattuk meg. Ki ne ismerné a Magyar Népmesék és a Magyar Történelmi Mondák sorozatait, hiszen ezen nőttünk fel és nőnek fel a gyerekeink is. Én lehettem az a szerencsés aki beszélgethetett e sorozatok készítőjével, igen – igen, Márta az. Tovább is van, mondjam még?…
„A béka, a kolbász és az egér”, „A hét kecskegida” c. filmek háttereit tervezte és festette. Az „Álmos vezér”, „Lehel kürtje” c. filmekben pedig kulcs-fázisrajzolóként minden egyes rajzot Ő tisztított-sűrített, véglegesített az animátor által előkészített jelenetekből. Mindezek mellett még számtalan filmhez rajzolt, és festett …többek közt a kisfiúk által annyira kedvelt Tini Nindzsa Teknősökben is látható a munkája.
Majd 1990ben Márta újabb kaput nyitott ki, az útja Miskolcra vezetett a Csodamalom bábszínházba. Innen meg Pécsre, a Bóbita bábszínházba vezette a sorsa.
Az ezredfordulón, valósult meg egy filmsorozata a „Márta meséi”. A „Márta meséi” 12 részes, papírkivágásos animációs technikával készült filmsorozat, amelynek főszereplői: egy életre való kislány, Márta, aki ért az állatok nyelvén, és nagyszájú macskája, Gerzson.
Márta kedvencei közt szerepel a papírszínház, a kis dobozba zárt csoda, ahol a síkformák – megelevenítve a mesekönyvek illusztrációit -, bravúrral teremtik meg a három dimenzió élményét. A Nemzetközi Népmesék a „Ládafiából” című filmsorozatot ez a világ inspirálta.
Ebben a filmsorozatban ismét mindent papírból készített.
A filmek forgatása óta, az eredeti bábfigurák és díszletelemek egyre ritkábban állnak dobozokban, mappákban. Ma már kiállításokon vesznek részt, ahol új formában, önálló képekbe komponálva láthatóak.
Ez mind olyan mesének tűnik, hogy azt gondolhatjuk, milyen csoda jó művésznek lenni. Viszont ezért a sikerért meg kell keményen dolgozni. Ennek a csodás sikernek a hátterében állandó tanulás és kitartás van. Mind az mellett pedig megszállottnak is kell lenni ahhoz, hogy természetes legyen az éjszakákba nyúló rajzolás, varrás, fúrás-faragás; hogy ne zavarja meg a teljesítményt a sokszor méltatlanul alacsony tiszteletdíj; vagy, mert ki-kidugja fejét a közönség soraiból a befektetett időt és energiát még nem ismerő ember-gyerekek tiszteletlensége …
Márta mégis ezt a hivatást űzi, mert alkothat, s egy olyan világban élhet általa, ahol soha nem fogynak ki a színek és a formák; ahol a játékával, az illusztrációival mindig megérintheti a gyerek és felnőtt nézőket; ahol az eredményeivel elégedett lehet.
Márta egyik zárt kapuja mögött ott volt Hollandia, de amikor ezt a kaput kinyitotta, szerelem volt első látásra. Három éve él itt Hollandiában, ahol már számos báb előadása volt és néhány kiállítása. Hétvégenként a hágai magyar iskolában, valamint az Eindhoveni óvodában tanít. Itt kizárólag magyar nyelven tanítanak, megismertetik a gyerekekkel a magyar szokásokat, a népmeséket, a dalokat.
Hiába a XXI. század a számítógépek és technika világa, Márta számára a ceruza és a papír továbbra is a fő eszköz marad. A számítógép túl rideg számára, azt tartja, hogy ott már nem az ember rajzol, hanem a gép…..és milyen igaza van.
